Kedvenceink egészségének megőrzése érdekében fontos, hogy kellő rendszerességgel és hatékonyan védekezzünk külső és belső élősködők ellen.

Parazitás megbetegedések

Kutyáink és macskáink egészségének megőrzése érdekében fontos, hogy kellő rendszerességgel és hatékonyan védekezzünk külső és belső élősködőik ellen.

Külső élősködők

A külső élősködők, olyan szemmel látható vagy szemmel nem látható élőlények, amelyek kedvenceink bőrfelületén, szőrzetén állandóan vagy csak ideiglenesen tartózkodnak. Kártételük az állatok nyugtalanításában, vérszívásban, kórokozók terjesztésében, a szőr és a bőr látható elváltozásaiban nyilvánul meg. Kutyák és macskák körében előforduló leggyakoribb külső élősködők:

  • bolha
  • kullancs
  • szőrtüszőatka
  • rühatka
  • fülatka
  • legyek, szúnyogok
  • tetvek

A bolhafertőzöttség rendkívül kellemetlen háziállataink számára, idegesítik és zavarják az állatot, így viselkedésbeli problémákat okoznak. A bolhásság legfőbb tünete a vakaródzás, szőrhullás, és a bőrön lévő sebek. A vakaródzás vagy a bolhanyál okozta allergiás reakció következtében kialakult bőrgyulladáshoz másodlagos bőrbetegségek társulhatnak. Fontos tudni, hogy a bolhák a galandférgek köztigazdái lehetnek, amelyek veszélyt jelentenek a gazdik részére is. A bolhák elleni védekezés kulcsa, hogy nem csak az állaton lévő élősködőket kell kiírtanunk, hanem az állat környezetében is meg kell akadályozni a bolhák szaporodását.

A kullancs által okozott megbetegedések hazánkban szezonális jelleget mutatnak, a kullancsok aktivitásával összhangban. Előfordulásuk főleg a tavaszi és őszi hónapokra korlátozódik, előfordulások pedig az erdők, tisztások mentén a leggyakoribb. A nőstény kullancsok vérszívása során kórokozókat juttatnak háziállataink szervezetébe, amelyek a jellegzetes megbetegedéseket előidézik: babesiosis, lyme-kór, erlichiosis, kullancs-encephalitis.

A szőrtüszőatka által okozott megbetegedés a demodicosis, amely leginkább a legyengült immunrendszerű, fiatal, bizonytalan hátterű kutyákat érinti. Nevét onnan kapta, hogy az élősködő a bőr szőrtüszőiben, faggyúmirigyeiben él. A kutyák közvetlen érintkezés útján fertőződnek, sokszor a születésük után, amikor az anyáról a szőrtakaróval még csak alig rendelkező újszülöttek bőrére kerülnek az atkák. A megbetegedés gyógykezelése hosszantartó, komplikált és nemritkán csak átmeneti sikerrel jár.

 

Belső élősködők

A háziállatok belső élősködőin többnyire a bélcsatornában élő féregfajtákat értjük. Jelentőségük egyrészt az állatok egészségének károsításában nyilvánul meg, másrészt közegészségügyi veszélyük is van, mivel az állat tulajdonosát is fertőzhetik.

A kölyökkutyák és kölyökmacskák esetében a legnagyobb veszélyt az orsóférgesség jelenti, mert a féreglárvákkal már az anyaméhen belül vagy az anyaállat tejével is fertőződhetnek. További fertőzési forrás számukra az anya és az alomtársak bélsara. Ezért is fontos a fialás körül az anyakutyát/macskát is féregteleníteni, a kölyökkutyákat/macskákat pedig 2 hetes életkortól rendszeresen kezelni. A férgesség legfőbb tünete a kitelt has és a bélsárban szabad szemmel is látható féreg alakok. Felnőtt kutyák, macskák esetében elsősorban az ún. fonálférgesség és galandférgesség veszélyével kell számolnunk. A tünetek megjelenésekor az állat gyakran hányhat, hasmenése lehet, a fenekén szánkázik, bundája fénytelenné válik, sok esetben normál vagy fokozott étvágy mellett lesoványodást tapasztalhatunk. Megfelelő kezelés hiányában a bélférgek okozta fertőzöttség mértéke növekszik, a tünetek egyre súlyosabbá válnak. Ezért az állatorvosok ajánlását figyelembe véve ajánlott a háromhavonkénti féreghajtás kutyája/macskája számára.

A bolhák belső élősködők terjesztésében játszott szerepe miatt fontos hangsúlyozni, hogy a megfelelő védettséget a külső és belső élősködők elleni együttes kezeléssel lehet elérni.