Szívféreg szűrővizsgálat a Net Vet Állatorvosi Rendelőintézetben.

Mi okozza a szívférgességet?

A szívférgességet egy fonálféregfaj (Dirofilaria immitis) okozza, melynek kifejlett, néhány tized milliméter vastag példányai akár a 12-30 cm hosszúságot is elérhetik. Ezeknek a férgeknek a kifejlett egyedei elsősorban a jobb szívfélben, valamint a szívből kivezető vezető nagyobb tüdőerekben élősködnek.

Hogyan terjed a szívféreg?

A szív-, és bőrférgesség elsődleges terjesztői a közönséges szúnyogok. Hazánkban 2008-ig csak olyan kutyákban diagnosztizálták, amelyek endémiás területen fertőződtek. 2009-ben számoltak be az első hazai, itthon fertőződött kutyáról, azóta pedig évről-évre nő a diagnosztizált esetek száma. A szívféreg lárva alakját a szúnyogok terjesztik és oltják be vérszívás alkalmával házi kedvenceinkbe. A szervezetbe került L3 lárva alak kb. 100 nap alatt a tüdőartériákba vándorol, miközben egyedfejlődésen is keresztülmegy és L5 lárva alakká nő, amely utóbbi akár az 1-2 cm nagyságot is elérheti. Ezután kb. 2-3 hónap telik el mire az L5 lárva kifejlődik felnőtt, ivarérett féreggé, amely a nagy tüdőartériákból visszafelé vándorol a jobb szívfélbe. Amennyiben egy állaton belül több, különböző ivarú féreg alakul ki, a férgek szaporodásuk során létrehozzák az L1 lárvákat, amelyek a perifériás vérben élősködve microfilaraemiát okoznak. A rutin/célzott vérvizsgálatok során ez az a lárva alak, amelynek észrevétele felhívja a figyelmet az esetleges felnőtt szív-, vagy bőrféreg alakokra az állat szervezetében. Fontos tudni, hogy a vérben keringő L1 lárvák rajzása főleg a melegebb időben és az esti-éjszakai órákban történik, valamint a felnőtt férgek akár 7 évig is élhetnek kedvenceinkben.

Milyen tüneteket okoz a szívférgesség?

A szívférgesség, különösen a féreg kifejletté válása előtti szakaszban gyakran tünetmentes. Az enyhe fertőzöttség, illetve a betegség korai szakasza nem jár egészség-romlással, vagy csak mérsékelt fáradékonyságban, lesoványodásban, továbbá alkalmankénti száraz köhögésben, orrvérzésben vagy nehézlégzésben nyilvánul meg. A tünetek később súlyosbodhatnak. Esetenként a felköhögött váladék véres lehet, esetleg légzési elégtelenséget követő hirtelen elhullás is előfordulhat. Nagyobb igénybevételnek kitett kutyáknál (pl. munkakutyák, vadászkutyák) a teljesítmény csökkenése vehető észre.
Tartós és súlyos (nagyszámú féreg a szívben/tüdő erekben) fertőzöttség már látható elváltozásokat okozhat mellkasi röntgenfelvételeken, illetve a szív ultrahang vizsgálata során.

Hogyan diagnosztizálható a fertőzöttség?

A vérben keringő L1 stádiumú lárvák vérminta-koncentrálási technikákkal láthatóvá tehetők, amely legalább kettő, különböző nemű felnőtt féreg jelenlétét bizonyítja az állatban. Amennyiben csak azonos nemű felnőtt férgek, vagy csak egyetlen felnőtt féreg van jelen a gazdaállaton belül, L1 lárvák nem találhatóak a perifériás vérben. Ezért fontos, hogy a biztos diagnózishoz a felnőtt féreg antigénjeit célszerű detektálni a vérben.

Hogyan kezelhető a betegség?

A tünetmentes, alacsony fertőzöttségi szintet mutató állatok gyógykezelésének szükségessége megkérdőjelezhető, mivel a felnőtt férget elpusztító terápia sajnos az gazdaállat elhullását is okozhatja. Tény, hogy a nem kezelt fertőzöttség is „időzített bomba”, bármikor okozhat hirtelen elhullást, így a döntés sokszor nehezen meghozható. A terápia lényege a felnőtt férgek pusztulását eredményező arzénvegyület bejuttatása a háziállat szervezetébe, amely terápia kórházi körülményeket, 24 órás felügyeletet és szigorú, több napig tartó ketrecnyugalmat igényel. A kezelés kockázata abból adódik, hogy az arzénvegyület hatására elpusztuló féregalakok elzárhatják a tüdő kisebb/nagyobb ereit, ezzel elhalásokat, keringési zavarokat okozva a tüdőben, amely akár végzetes is lehet. A sikeres kezelés után is 4-6 hétig tartó mozgáskorlátozás szükséges, valamint a még vérben keringő lárva alakok elpusztítása is havonkénti mikrofilaricid terápiát igényel.

Megelőzés

A szívférgesség megelőzésének lényege elsősorban a szúnyogok távoltartása kedvenceinktől. Erre használhatóak repellens hatóanyagot (permetrin, deltametrin) tartalmazó spot on készítmények, illetve nyakörvek. Ezenkívül vannak szájon át adagolható készítmények is (ivermektin, milbemicin-oxim).