Mielőtt beszereznénk egy Ékszertenőst…

A vörös-fülű ékszerteknősök CITES engedélyt igénylő állatok, és mivel a szabadon engedett
példányok jelentős veszélyt jelentenek a hazai ökoszisztémára, fiatal egyedeik kereskedelemben
már nem beszerezhetőek. Helyettük a legtöbb állatkereskedésben sárga-fülű ékszerteknőssel,
illetve azok hibridpéldányaival találkozhatunk.
Az ékszerteknősök hosszú életű állatok, fogságban tartva akár 20-30 évig is élhetnek, ezért
tartásuk elkötelezettséget igényel. Az idősebb, nagyra megnőtt egyedeknek jelentős helyigénye
van (2-300 literes akvárium), melynek tisztán tartása időigényes lehet.

Tartásuk:

Az ékszerteknősök a félig-vízi teknősök csoportjába tartoznak, ezért elhelyezésük során mind
úszásra alkalmas alapterületű és mélységű vízfelületről, mind szárazföldi napozóról
gondoskodnunk kell. Optimális esetben az akváriumban a területek megoszlásának 2/3 vízfelület
és 1/3 szárazföld arányban kell lennie, a vízmagasság legalább akkora legyen, hogy 2-3x ellepje
teknősünket. A vízhőmérséklet fiatal, növendék állatok esetében 25-28° C fok közé essen, melyet
fűtőszállal javasolt fenntartani, és hőmérővel folyamatosan ellenőrizni. Felnőtt állatok esetében
az alacsonyabb, szoba-hőmérsékletű, 22-25° C fokos víz is megfelelő, ha azonban a vizet fűtjük,
javasolt az akváriumot nagyrészt fedve tartani (természetesen a szükséges szellőzés megtartása
mellett).
Az akváriumba helyezhetünk aljzat gyanánt kisebb-nagyobb köveket, különböző fák gyökereit,
de ültetett, gyökeres növényeket nem igazán érdemes betelepíteni, mert a teknősök könnyedén
megrongálják és elpusztítják azokat. Helyettük díszítés és környezetgazdagítás gyanánt
különböző úszó hínárokat helyezzünk az akváriumba, melyeket könnyedén kicserélhetünk ha
megrongálódnak.
Gyakran megfigyelhető, hogy a teknősök előszeretettel kaparják az akvárium falát, néha erőteljes
koccanásokkal neki is mennek annak. Általában ilyenkor azt szeretnék jelezni, hogy éhesek, a
tulajdonos látványát is gyakran az eleséggel társítják, ezért lesznek annyira izgatottak. Sok
tulajdonos azonban tévesen azt gondolja, hogy teknőse ki szeretne jönni az akváriumból, ezért
ilyenkor szabadon engedik őket a lakásban /elkerített területen. Az ilyenkor megtett távolságok,
és a száraz körülmények között eltöltött idő a teknősök szervezetének rendkívül megterhelő, a
szokatlan környezet felfedezése nem csak stresszel, és nagy mennyiségű energiaveszteséggel,
hanem a vízhiány miatt kiszáradással is jár. Ez hosszú távon, gyakori előfordulás mellett kedvez
a vesebetegségek kialakulásának, ami jelentősen megrövidítheti kedvencünk életét, ezért javasolt
a szabadban történő másztatás elkerülése, minimálisra csökkentése.

Takarmányozás

Az apró, növendék teknősök kezdetben teljesen ragadozó életmódot folytatnak, míg a felnőtt
példányok időnként már növényi részeket is szívesen fogyasztanak. Kezdetben érdemes
állatkereskedésekben beszerezhető vörös, fehér fekete szúnyoglárvákkal, fagyasztott kagylókkal,
apró, egészben fagyasztott halakkal, fagyasztott ikrákkal etetni kedvencünket. Ezeket, egy kis
tálkában olvasszuk fel (fél-egy óra alatt szobahőmérsékletű állapotba kerülnek) és úgy adagoljuk
nekik, természetesen a vízbe. Rászoktathatjuk őket arra is, hogy az etetések során külön kis
lavórba helyezzük őket, így nem lesz annyira koszos az akvárium vize.
A későbbiekben ezek az apró eleségek kevesek lesznek teknősünk étvágyának csillapítására, így
javasolt lesz áttérnünk a nagyobb, egészben lefagyasztott csalihalakra. Az egész hallal történő
etetés teljesen és tökéletesen kielégíti a teknősök igényeit: a hal belsőségeiben megtalálhatóak a
szükséges vitaminok, zsírok és ásványianyagok, illetve a hal csontozata gazdag kalciumban is.
Alkalmanként megkínálhatjuk egyéb csemegékkel is: kockázott csirkehús filé, ritkán kevés főtt
tojás, bizonyos rovarok és giliszták, azonban ezek egyike sem alkalmas hosszútávú, vagy önálló
etetésre. Az állatkereskedésekben kapható marhaszívkockák, tubifex kockák, apró garnélarákok,
illetve pelletek szintén alkalmatlanok a teknősök etetésére, ezért lehetőleg kerüljük őket.
A felnőtt teknősök alkalmanként növényeket is szívesen fogyasztanak, ezért előnyös, ha az
akváriumban található a korábban említett úszó vízinövények közül egy-egy szál.
Az etetés gyakorisága változó a különböző életszakaszokban: a fiatal, növésben lévő
ékszerteknősöket akár naponta etethetjük. Addig kínáljuk fel számára az eleséget, amíg szinte
rávetődve, jóízűen egyből is el is fogyasztja azt. Amikor azt látjuk, hogy már csak tépkedi,
inkább játszik az eleséggel, és nem nyeli le, abbahagyhatjuk az etetést. 
Ahogyan teknősünk
növekszik, az etetések gyakoriságát csökkenthetjük, heti 4-5 alkalomra.
A felnőtt teknősöket
végezetül elég lehet heti 2-3 alkalommal etetni.

Egészségügyi tudnivalók

A különböző betegségek sokszor haonló tünetekkel kezdődnek: étvágytalanság, csökkent
aktivitás. Bizonyos esetekben egyéb tüntek is jelentkezhetnek: bőrelváltozások, szemproblémák,
sérülések, felrakódások a páncélon, fogyás. Ha az alábbiakat tapasztaljuk, forduljunk
állatorvoshoz!

A megfelelő körülmények között tartott, egészséges nőstény teknősök az ivarérettség
kialakulásától (kb 5-6 éves kor) hím jelenléte nélkül is képesek tojástermelésre. Amennyiben
rendelkezésre áll fészkelőhely, a tojásokat oda rakják le, de ha nincs erre alkalmas rész az
akváriumban, a vízbe is tojhatják, sőt akár vissza is tarthatják azt. A fészkelni vágyó teknős
élénkebb lehet a szokásosnál, vadul próbál kitörni a helyéről alkalmas fészekrakóhely találásának
reményében. Észrevétlenül a visszatartott tojások akár komoly egészségügyi problémákhoz is
vezethetnek, ezért gyanú esetén javasolt felkeresni egy hüllőkhöz is értő állatorvost!